- Részletek
- Kategória: Hasznos
- Találatok: 15335
Egy téveszme tudományos vizsgálata avagy hogyan befolyásolja a hungarocell hőszigetelés a falak lélegzését...
„A falak lélegzése” - ez a kifejezés bár nem műszaki fogalmat takar, gyakran alkalmazzák. Azt szokták mondani, hogy egy fal „lélegzik” vagy „nem lélegzik”, és mindeközben ezeket nem definiálják.
A cikk anyagául szolgáló tanulmány szerzői lefolytattak néhány felvilágosító beszélgetést ennek a kifejezésnek a „felhasználóival”.
1. Egy nem műszaki fogalom
Kiderült, hogy a „fal lélegzésén” a párának a helyiségből diffúziós úton, magán a külső falon át történő eltávozását értik. Ezt hasznosnak tartják, mivel megakadályozza a nedvesség feldúsulását a helyiségben, és így mentesít annak kedvezőtlen következményeitől (belső kondenzáció, penészesedés és gombásodás). Itt kell hangsúlyozni, hogy a „fal lélegzéséről” szóló nyilatkozatokat mindig abban az összefüggésben használták, hogy ez a tulajdonság vagy ennek hiánya lényeges befolyással van a párafelesleg eltávozásának módjára és mennyiségére. Következésképpen nemritkán találkozni lehet azzal a nézettel, hogy a falszigetelés elkészítésével rosszabbodott a helyiség komfortja, vagy nagymértékben beszűkült a külső falak „lélegzése”, amit pedig előnyös jellegűnek tartanak.
Maga a pára diffúziós átáramlása a külső határoló falakon – a vízpára parciális nyomáskülönbségének fellépése következtében – megingatatlan fizikai tény. Az is tény, hogy ennek a nagyságát bizonyos mértékben „irányítani” lehet a tervezés és/vagy hőtechnikai korszerűsítés folyamán. Emellett figyelemre méltó, hogy ez nem pusztán teoretikus kérdés, van neki ugyancsak gyakorlati, sőt kereskedelmi aspektusa is. Az a téves állítás, hogy a „falak lélegzésének” biztosítása a helyiségek magas műszaki színvonalának fontos eleme, azzal jár, hogy olyan hőszigetelő anyagokat fognak hibásan előnyben részesíteni, amelyek alacsony diffúziós ellenállásúak.
2. A vizsgálat peremfeltételei
A tanulmány szerzői úgy határoztak, hogy a vizsgálatot úgy végzik el, hogy a helyiség és a külső levegő közötti páraáramokat hasonlítják össze. A vizsgálat tárgyát a különböző külső léghőmérséklet mellett fellépő diffúziós és szellőző levegővel távozó páraáramok összevetése képezte.
A számításokhoz egy 65 m2-es, négy személy által lakott lakást tételeztek fel, amely külső falainak összes felülete (az ablakok beszámítása nélkül) 30 m2. Az irodalmi értékek alapján a használat során óránként 300 g pára termelődik a lakásban.
Feltételezték, hogy a falak vastagsága 25 cm, tömör téglából vannak, majd 3 variációt elemeztek:
nem hőszigetelt falak,
12 cm vastag polisztirol-habbal hőszigetelt falak,
12 cm vastag ásványi gyapotból készült lemezekkel hőszigetelt falak.
A hőszigetelő réteg kis diffúziós ellenállású ásványi vakolattal van vakolva. Megjegyezzük, hogy hasonló számítások elvégzése a külső falnál használt másféle anyagokkal (üreges tégla, üreges beton) nem indokolt, mivel az ezekből az anyagokból készült falak hasonló diffúziós ellenállással rendelkeznek.
A szellőző levegővel távozó pára mennyiségének kiszámításához két értéket vettek figyelembe: Az 1999/2000-es szezonban több tucatnyi varsói lakásban az ITB Termofizikai Intézménye (Zakład Fizyki Cieplnej ITB) által végzett kutatás alapján az átlagos légcsere-értéket (n=0,8 h-1), valamint a légmentes ablakokkal rendelkező lakásokban uralkodó gyenge légcsere-értéket (n=0,3 h-1). A számításokat 20 °C belső levegő-hőmérsékletet és kétféle külső hőmérsékletet (0 °C és -20 °C) feltételezve végezték el; ilyen hőmérséklet-értékek mellett a külső levegőben lévő vízpára-tartalom értéke: 3,0 és 0,6 g/kg
Ugyancsak végeztek olyan számításokat, amelyekben jelentősen (75 g/h-tól 600 g/h-ig) különböztek a helyiségben lévő nedvesség-emissziós értékek, valamint a légcsere-gyakoriságok (0,05 h-1-től 1,0 h-1-ig), abból a célból, hogy kimutassák, milyen hatással vannak ezek a változások a külső falakon keresztüli nedvesség-áramlásra.
A számítások eredményei azt mutatják, hogy a távozó nedvesség elenyésző része jut a határoló falakra, mivel majdnem az egész kilépő nedvességet (több mint 97 %-ot) a szellőzés távolítja el még akkor is, ha ennek a mértéke csekély.
Abban az esetben, amikor a szellőzés legalább átlagos mértékű, a lakóhelyiségekből eltávolított pára-áram legfeljebb 1%-a diffundál át a külső falakon keresztül. A hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása a falakon keresztül haladó páraáramra. A polisztirolhabbal hőszigetelt és a nem hőszigetelt falakon keresztül átdiffundált páraáram közötti különbség mértéke egy átlagos lakásra vetítve 4 g/h értékig terjed, tehát jelentéktelen azzal a mennyiséggel szemben, amit a szellőzés távolít el (kb. 300 g/h). Ennél kisebb befolyással van a külső levegő hőmérséklete.
Az 1. számú ábrán a pára külső falakon keresztüli, diffúziós úton történő való áthaladása látható, a hőszigetelés fajtájának (vagy hiányának), illetve a légcsereszám függvényében.
1. ábra
Az 1. számú ábrán látható eredmények jobb értelmezése érdekében megjelöltük a szellőzés révén távozó pára mennyiségét is. Látható, hogy az a páraáram, amelyik a külső falakon keresztül diffundál át, kis mértékű (a szellőzéssel távozó páraáramhoz képest), főleg azon a területen, ahol a légcsereszám 0,3 h-1 és 1,0 h-1 között van (vagyis a leggyakrabban előforduló értékek), függetlenül a hőszigetelés fajtájától.
A 2. számú ábrán a külső falakon keresztüli diffúziós páraáram látható, a szigetelés fajtájának, a légcsere gyakoriságának, valamint a lakásban keletkező pára függvényében.
2. ábra: Páraáram a falon keresztül
A 2. számú ábrából az következik, hogy a külső falakon átmenő páraáram mértékét főleg a szellőzéses légcsere befolyásolja, kisebb mértékben a lakásban termelődő pára mennyisége, valamint a felhasznált hőszigetelés fajtája. Viszont még a nagyon nagy nedvesség-emisszió, és gyenge ventilláció mellett a falon keresztül átdiffundált vízpára-sugár nagysága sem lépi túl a 15 g/h értéket, tehát sokkal kisebb annál a nedvesség-emissziónál, amennyit egyetlenegy – a lakásban tartózkodó – ember termelne.
3. ábra: A lakásban lévő relatív nedvesség függése a falak hőszigetelésének fajtájától és a ventillációval történő légcsere-gyakoriságtól
Elemezve a „falak lélegzésének” kérdését, fel lehet tenni azt a kérdést, hogy a külső falakon keresztül távozó pára befolyásolhatja–e a lakás levegőjében a relatív nedvesség csökkenését. A megfelelő számítások a 3. számú ábrán láthatók. Ezekből az következik, hogy ez csak a szellőzés szinte teljes hiánya mellett vehető észre. A légcsere olyan gyakorisága mellett, amelynek értéke legalább 0,3 h-1, a relatív nedvesség különbsége a „lélegző” (nem hőszigetelt) és a „nem lélegző” (hőszigetelt) falak között nem lépi túl a 2 %-os értéket, tehát nincs gyakorlati jelentősége. Állandó nedvesség-emisszió mellett kifejezően látható, hogy a helyiség relatív nedvessége nem a falak lélegzésétől” függ, hanem a szellőzés hatásfokától.
4. Következtetések
A tömör téglából épült, átlagos lakás külső falain keresztül a teljes páraáram 0,5 - 3%-a halad át – ez a nem számottevő eltérés elsősorban a szellőzés hatásfokától és a helyiségben termelődő nedvesség mennyiségétől függ, kisebb mértékben pedig a falak hőszigetelésének fajtájától, valamint a külső levegő páratartalmától.
Tehát a külső falak nem képesek még részben sem átvenni a szellőzés szerepét páraeltávolításban, mivel a vízpára-kilépés nagysága többszörösen nagyobb annál a mennyiségnél, amelyik valóságos körülmények között diffúziós úton át tud haladni a lakás külső falain, még akkor is, ha lemondanánk ezeknek a falaknak polisztirol-habbal való hőszigeteléséről.
Nincs tehát indoka annak, hogy a falak pára-áteresztésének biztosításának vélt érdekében olyan költséges és összetett szerkezeti megoldásokhoz nyúljunk, aminek a kivitelezése fokozott figyelmet és precizitást, alapos szaktudást követel meg. A lakás páraszabályozásáért nem lehet a külső falakat felelőssé tenni, mintha a „nem lélegző” falak miatt lenne túl nagy a nedvesség a lakásban, például azért, mert polisztirol-habbal hőszigetelték őket.
A számítások eredményei különösen nem jogosítanak fel speciális, a lakóépületek tervezésére vagy korszerűsítése vonatkozó – a külső falrétegek és/vagy hőszigetelések minimális diffúziós ellenállásának biztosítására irányuló - ajánlások megfogalmazására.
Forrás: Austrotherm Kft honlapja
(a bonyolult képleteket a honlapon való könnyebb megjeleníthetőség miatt kihagytuk, valamint néhány szövegrészt is egyszerűsítettünk)
- Részletek
- Kategória: Hasznos
- Találatok: 3486
- túl drága anyagokat vetetnek meg Önnel
- nem a megfelelő mennyiségeket veszi
- nem tudja, hogy a különféle anyagok együttalkalmazhatóak-e
- gondja van a színkiválasztással
- nem igazítják útba, szakszavaktól hemzsegő érthetetlen magyarázatokkal tömik a fejét
- nem kevernek próbaszíneket
- nem tudnak referenciákat mutatni
- nem szállítanak ingyenesen
- nem cserélik be vagy nem vásárolják vissza, ami kimarad
- nem adnak ingyen gurulóállványt
ILYEN ÉS HASONLÓ GONDOKTÓL SZABADUL MEG, HA NÁLUNK VÁSÁROL !
DÉLCELL KFT, SZEGED, BUDAPESTI ÚT 8.
- Részletek
- Kategória: Hasznos
- Találatok: 3560
Kedves Kivitelező, Házszigetelő!
Tanulj mások hibáiból!
Nem vitatva szakértelmed és nem azzal a céllal, hogy kioktassunk, engedd meg, hogy figyelmeztessünk, mely hibákat semmiképpen nem szabad elkövetned!
Másokkal megtörténtek az alábbiak - íme a gyakoriság sorrendjében:
1. NEM KEVERED ÖSSZE EGY NAGYOBB EDÉNYBE TÖBB VÖDÖR TARTALMÁT
- pedig sok bosszúságtól megkímélhetnétek a megrendelőt, magatokat is és esetleg a gyártót is, függetlenül hogy ki hibázott (mindegy, hogy a vakolat csak leülepedett, más töltésdátumú, vagy
más színárnyalatú) - LÁBAZATI VAKOLATOKRA IS VONATKOZIK!
2. NEM FIGYELSZ AZ IDŐJÁRÁSI VISZONYOKRA
- az eső megcsapkodja vagy lemossa, ritkább esetben megfagy az anyag illetve összedolgozhatatlan a nagy meleg miatt
Ha nincs más megoldás, eső esetén védd meg a falat fóliával - de jobb, ha követed az előrejelzést és nem kockáztatsz!
Tudjuk: a megrendelőnek már “tegnapra” kellett volna - a következő megrendelő pedig már azt hitte, hogy ma már nála kezdeszl .... stb. stb. - vagyis szorít az idő !
KÉSŐBB AZONBAN A LABDÁT MINDENKI ÁTDOBJA HOZZÁD, HA BAJ VAN !!!
3. NEM ROZSDAMENTES SZERSZÁMOKAT HASZNÁLSZ!
FADARABBAL, PISZKOS ESZKÖZZEL KEVERED FEL AZ ANYAGOT !
Ami később előjön, néha teljesen váratlanul: gombásodik, penészedik a vakolat, pedig nem nedves a fal és jól szellőző helyen is van !
4. HA GONDOD LENNE AZ ANYAGGAL - azaz úgy tűnik, nem jó állagú, összetételű, színű: - NE ÉPÍTSD BE, NE KENDD FEL A FALRA !
Ellenkező esetben a gyártó nem tudja sem a pontos tényállást megállapítani, sem pedig az anyagot kicserélni !
Ez nagyon fontos - igaz, 0,1 % alatt van az ilyen esetek száma, de elméletileg bárkivel, bárhol előfordulhat !
- Részletek
- Kategória: Hasznos
- Találatok: 8300
Hővezetési tényező (λ):
Az anyagot jellemző szám, mely megmutatja, hogy egységnyi vastagságú anyag egységnyi felületén mekkora hőmennyiség áramlik át egységnyi hőmérsékletkülönbség esetén.
Mértékegysége: W/mK.
Néhány anyag hővezetési tényezője:
- expandált polisztirol: ~ 0,035-0,045 W/mK
- poliuretán hab: ~ 0,035
- vasbeton: ~ 1,55
- tömörtégla: ~ 0,50-1,40
- vályog: ~ 0,22
- vakolat: ~ 1,00
- mészkő: ~ 0,93
- üveggyapot: ~ 0,04
- tölgyfa: ~ 0,15
- fagyapot: ~ 0,80
Hővezetési ellenállás (R):
Megmutatja egy épületszerkezet adott vastagságú rétege mekkora hőszigetelő képességgel rendelkezik.
Mértékegysége: m2K/W.
R = d/λ
Hőátbocsátási tényező (U):
Egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át egységnyi hőmérsékletkülönbség esetén. A hőátbocsátási tényező a hőátbocsátási ellenállás reciproka.
Mértékegysége: W/m2K.
U = 1/(R e+Σ(d/λ)+R i)
A hőtechnikai szabvány az egyes épületszerkezetekre határoz meg hőátbocsátási tényezőre vonatkozó követelményeket (külső térhatároló falak esetén U=0,45 W/m2K a követelmény, de ez a fejlettebb és energiatudatosabb országok szabályzásához képest nagyon magas!)
Hőátadási tényező (h e , h i):
Megmutatja, hogy a szerkezet és a levegő között egységnyi felületen egységnyi hőmérséklet-különbség hatására mekkora hőmennyiség adódik át.
Mértékegysége: W/m2 K.
Páradiffúziós ellenállási szám (μ):
Megmutatja, hogy milyen vastag anyag páradiffuziós ellenállása egyenlő 1 m levegő ellenállásával.
Hőáramsűrűség (q):
Megmutatja, hogy egy adott épületszerkezet egységnyi felületén időegység alatt mekkora hőmennyiség halad át.
Mértékegysége: W/m2.
q = U*Δθ
- Részletek
- Kategória: Hasznos
- Találatok: 3901
KOMPLETT HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZER UTÁN ÉRDEKLŐDŐKNEK!
CSODÁK NINCSENEK!!!
Versenyképes árainkkal úgy érezzük, nem kell különösebben magyarázkodnunk - azonban szeretnénk néhány problémamentesítő és pénztárcakímélő ötletet adni, amennyiben homlokzati hőszigetelést tervez:
1. NEM A DRÁGA A DRÁGA.... HANEM AZ OLCSÓ... HA ÚJRA KELL CSINÁLNI!
Mint mindenhol, az építőiparban is vannak gyenge, közepes és minőséges termékek. Sőt, vannak „túlminőségesek” is.... ahol egy túlzottan hangsúlyozott vagy eltúlozott tulajdonság nem hoz annyi hasznot, mint amivel többe kerül...
Természetesen ne fizessen olyan dologért többet, amit ugyanolyan minőségben olcsóbban is meg lehet vásárolni....
A kulcsszó: ugyanolyan minőség!
Ezen a piacon is előfordul kínai üvegszövet, gyenge csemperagasztó, szivacspuha hungarocell.... NE CSAK AZ ÁRAKAT NÉZZE!
Ha egy pillanatnyi legolcsóbb ár melletti döntés miatt a többszázezer Ft-os beruházást pár év múlva meg kell ismételni (akár részben is), az talán nem volt a leghelyesebb stratégia....
2. FIGYELJEN A MENNYISÉGEKRE!
Lehet ajánlatot adni úgy is, hogy egyik-másik anyagszükségletből picit lefarag a kereskedő....
Biztosan nem lesz elég, dehát akkor a hiányzó mennyiségért már úgyis oda megy vissza a vásárló...
Előtte pedig az árajánlat a legkedvezőbbnek tűnt.... A végén meg drágább lesz.....
3. BÍZZON AZ EGYSZERŰ, ÁTLÁTHATÓ ELŐNYÖKBEN !
Aki ingyenesen kiszállít, becserél vagy visszavásárol mindent, ami kimarad (kivéve színezett anyagok), ingyenesen felméri a házat, ingyenes színmintát kever....
AZ MEGBÍZHATÓ KERESKEDŐ!
Itt nincs hókuszpókusz - higgyen a felkínált előnyökben:
VÁLASSZA A DÉLCELLT!