Hővezetési tényező (λ):
Az anyagot jellemző szám, mely megmutatja, hogy egységnyi  vastagságú  anyag  egységnyi felületén  mekkora  hőmennyiség  áramlik át  egységnyi  hőmérsékletkülönbség  esetén.
Mértékegysége: W/mK.
Néhány anyag hővezetési tényezője:
- expandált polisztirol:     ~ 0,035-0,045 W/mK
- poliuretán hab:         ~ 0,035
- vasbeton:             ~ 1,55
- tömörtégla:             ~ 0,50-1,40
- vályog:              ~ 0,22
- vakolat:              ~ 1,00
- mészkő:             ~ 0,93
- üveggyapot:             ~ 0,04
- tölgyfa:             ~ 0,15
- fagyapot:             ~ 0,80


Hővezetési ellenállás (R):
Megmutatja egy épületszerkezet adott vastagságú rétege mekkora hőszigetelő képességgel rendelkezik.
Mértékegysége: m2K/W.
R = d/λ

Hőátbocsátási tényező (U):
Egy adott épületszerkezetre jellemző érték. Megmutatja, hogy a szerkezet egységnyi felületén, időegység alatt mekkora hőmennyiség áramlik át egységnyi hőmérsékletkülönbség esetén. A hőátbocsátási tényező a hőátbocsátási ellenállás reciproka.
Mértékegysége: W/m2K.
U = 1/(R e+Σ(d/λ)+R i)
A hőtechnikai szabvány az egyes épületszerkezetekre határoz  meg  hőátbocsátási tényezőre vonatkozó követelményeket  (külső  térhatároló  falak  esetén  U=0,45 W/m2K   a  követelmény,  de  ez  a  fejlettebb  és  energiatudatosabb  országok  szabályzásához  képest  nagyon  magas!)

Hőátadási tényező (h e , h i):
Megmutatja, hogy a szerkezet és a levegő között egységnyi felületen egységnyi  hőmérséklet-különbség hatására mekkora hőmennyiség adódik át.
Mértékegysége: W/m2 K.

Páradiffúziós ellenállási szám (μ):
Megmutatja, hogy milyen vastag anyag páradiffuziós ellenállása egyenlő 1 m levegő ellenállásával.

Hőáramsűrűség (q):
Megmutatja, hogy egy adott épületszerkezet egységnyi felületén időegység alatt mekkora hőmennyiség halad át.
Mértékegysége: W/m2.
q = U*Δθ